Kompetencia alapú kiválasztás bevezetése – Assessment Center kidolgozása

Az iskolai végzettség és a tapasztalat csak részben jósolja meg egy munkatárs teljesítményét a vállalatnál. A képességeken és készségeken alapuló magatartási jellemzők vizsgálatával már egy átfogóbb kép kapható a leendő kollégáról. Ennek érdekében egy munkakörelemzésre épített kompetencia alapú kiválasztási rendszer biztosíthatja a legnagyobb hatékonyságot a szervezetnek. Azon munkakörök esetén, ahol nagymennyiségű és jó minőségű pályázok jelentkezésére számíthat a vállalat érdemes Assessment Centert alkalmazni a kiválasztási eljárás során. Melynek lényege, hogy a standard kiválasztási módszereket (interjúztatás, tesztek alkalmazása), a munkakörre szabott egyéni és csoportos feladatokkal egészítjük ki. Ez lehetővé teszi, hogy egy jelöltet a mindennapi munkához hasonló szituációkban figyelhessék meg a kiválasztásért felelős kollégák. A módszer segítségével a pályázó beválása sokkal nagyobb mértékben jósolható meg.

  1. A szervezeti szintű és a vezetői kompetenciák meghatározása: Moderált workshop a vállalat dedikált vezetőivel, melynek célja meghatározni azokat a magkompetenciákat, melyeket a vállalat elvár valamennyi munkavállalójától. Továbbá célja meghatározni az alapvető, szervezetre jellemző vezetői kompetenciákat is.
  2. A munkakörök és munkaköri leírások felülvizsgálata, a beválást biztosító kompetenciák meghatározása: Moderált workshop a HR osztály munkatársainak, a vezetők és a munkakörök képviselőinek részvételével, melynek célja meghatározni az adott munkakörökre, illetve munkakör csoportokra jellemző sikertényezőket, kompetenciákat.
  3. Kompetencia szótár kidolgozása: A kompetencia szótár célja, hogy minden kolléga, legyen az vezető vagy munkatárs, ugyanazt értse az egyes kompetenciák alatt.
  4. A kiválasztási rendszer kialakítása: A folyamat és a szabályzat kidolgozása, dokumentálása, a vezetőkkel való egyeztetést követően.  Célja, hogy rögzítésre kerüljenek a kiválasztási rendszer működésének folyamatai, keretei, szabályai, felelősei.
  5. A kompetenciákat vizsgáló kiválasztási eljárások azonosítása: Az igényelt pozíciókra, jelentőségük és komplexitásuk meghatározása után, viselkedés alapú interjúkérdések, Assessment Center (AC) – csoportos kiválasztási eljárások kidolgozása, tesztek választása.
  6. A kiválasztási rendszer használatának betanítása: Tréning a vezetők számára, melynek célja, hogy a kiválasztásban résztvevő vezetők, képesek legyenek hatékonyan és tudatosan használni a rendszert.

Onboarding – orientációs program kidolgozása

Nem elégséges megtalálni a vállalat számára az ideális új munkatársakat, de megtartásukra is érdemes hangsúlyt helyezni. Ennek első lépése, egy jól átgondolt orientációs program kialakítása, mely már a kezdetekkor jelezi az új kollégák számára, hogy a cég törődik munkatársai megelégedettségével. Ennek szükségessége nemcsak a dolgozó, hanem tulajdonosi szemszögből is abszolút megalapozott, hiszen a szervezetnek az a célja, hogy új kollégái minél hamarabb értékteremtő szerepet tudjanak betölteni. Ehhez viszont arra van szükség, hogy mielőbb tisztában legyenek feladataikkal, a velük szemben támasztott elvárásokkal, illetve átlássák a vállalat folyamatait, ismerjék a cég stratégiáját. A program legfőbb célja, hogy segítse az új dolgozók szereptisztázását (feladatok, felelőségi körök), képet adjon a belső folyamatokról, működési mechanizmusokról, illetve felgyorsítsa a szervezeti szocializációt.

  1. Mentoring rendszer kidolgozása: Az egyes munkakörök támogatásáért felelős kollégák azonosítása, folyamat kialakítása, feladatok meghatározása. A feladatért járó kompenzációs csomag kidolgozása.
  2. Vezetői feladatok azonosítása: A próbaidő alatti betanulás folyamatának és mérföldköveinek azonosítása. Próbaidős értékelés szempontrendszerének kialakítása.
  3. Orientációs nap tartalmának kidolgozása: A belépést követő első, tájékoztató nap programjának kialakítása: szervezet bemutatása, munkajogi, munkaügyi kérdések tisztázása, cafetéria rendszer, belső szabályzatok ismertetése, stb..

Teljesítménymenedzsment rendszer

A teljesítménymenedzsment egyfelől vezetői eszköztár, mely biztosítja a szervezet minden tagja számára az egyénre szabott célok kijelölését és a megvalósulásuk nyomon követését, másfelől a munkatársak visszajelzés iránti igényét is kielégíti. Egy szervezet akkor működhet hatékonyan, ha munkatársai tudják, hogy teljesítményükkel hogyan járulnak hozzá a vállalat stratégiai célkitűzéseihez, illetve mely készségek, képességek fejlesztésére van szükség, hogy a vállalat kihasználja a szervezetben lévő teljes szinergiát. Ennek elengedhetetlen eszköze egy, a jelenlegi rendszert alapul vevő, mutatószámokat és kompetenciákat tartalmazó, cégre szabott, és a vezetők bevonásával kialakított teljesítménymenedzsment rendszer.

  1. Vezetői szemléletformálás: A tréning célja, hogy a vezetők átfogó képet kapjanak a munkatársak teljesítményének menedzseléséről, melynek fontos eszköze a negyed- vagy félévente megtörténő formális teljesítményértékelés, de magában foglalja a munkatársak napi szintű motiválását támogatását, mindennapi munkájuk koordinálását és ellenőrzését is.
  2. A teljesítmény értékelési rendszer (TÉR) kidolgozása: A folyamat és a szabályzat kialakítása, dokumentálása, a vezetőkkel való egyeztetést követően. Célja, hogy rögzítésre kerüljenek a teljesítményértékelési rendszer működésének folyamatai, keretei, szabályai, felelősei.
  3. A teljesítmény értékelési rendszer használatának betanítása: Tréning a vezetők számára a TÉR alkalmazásáról illetve, hogy miként kommunikálják a bevezetését a munkavállalók számára. A cél az, hogy a munkavállalók a vállalat minden szintjén képesek legyenek hatékonyan és tudatosan használni a rendszert.

Képzési koncepció megalkotása

Sok vállalatnál a képzések „ad hoc” módon történnek és a munkatársak szabadon dönthetnek arról, hogy mely tréningeken, oktatásokon kívánnak részt venni. Ez  a megközelítés mind pénzügyileg, mind a hatékonyság szempontjából is megkérdőjelezhető. Ezért szívesen támogatjuk a vállalatokat egy logikusan felépített, tervezhető, a képzések hatékonyságát visszamérő rendszer bevezetésében.

  1. A képzési rendszer kidolgozása: A teljesítményértékelési rendszer első használatát követően, a feltárt fejlesztendő területekre vonatkozóan képzési terv kidolgozása, melynek célja a feltárt hiányosságok kezelése.
  2. A képzések lebonyolítása: A szakmai és kompetencia alapú fejlesztések megvalósítása egy előre tervezett, ütemezett formában.
  3. A képzések eredményének értékelése: Az összegzés és a visszacsatolás elengedhetetlen a következő év tervezéséhez.

Tehetségprogram kialakítása

A szervezetek hosszú távú sikerességének egyik titka, hogy a vállalathoz bevonzott kiemelkedően jól teljesítő munkatársakat képes megtartani, számukra kihívással teli feladatokat és fejlődési lehetőséget teremteni. Hosszú ugyanis távon ez biztosítja, hogy a szervezet vezetői- és egyéb kulcsfontosságú pozícióiban a megfelelő emberek üljenek.  Azok a vállalatok, melyek képesek előre tekinteni, és munkatársaik számára perspektívát akarnak kínálni, nem tekinthetnek el egy megfelelően felépített Tehetségmenedzsment program bevezetésétől. A program a vállalat számára biztosítja a vezetői és szakember utánpótlást, a munkatársak részére, pedig egy olyan jövőképet állít, mely erősíti elkötelezettségüket.

  1. Tehetségek definiálása cégre szabva: Azoknak a vállalatspecifikus kritériumoknak a meghatározása, melyek megkülönböztetik az átlagosan teljesítő munkatársaktól a nagyobb értékteremtési képességgel rendelkezőket.
  2. Tehetséges munkatársak azonosítása: A vezetői ajánlást és a munkatársi pályázatokat követően egy belső Assessment Center (AC) – csoportos kiválasztási eljárás segítségével a tehetségprogram résztvevőinek véglegesítése.
  3. A Tehetségprogram kidolgozása, működtetése: Az egy-másfél évig tartó program tartalmi elemeinek összeállítása.
    • Szervezeti tudás elsajátítása
    • Önálló feladatok, önfejlesztés
    • Vezetői on-the-job fejlesztés
    • Projektek vezetése
    • Tréning sorozat (pl.: üzleti- és stratégiai tudatosság, prezentációs technikák, projekt menedzsment, kreatív problémamegoldás, vezetői ismeretek, változásmenedzsment, stb.)
    • Nyelvismeret bővítése (?)
  4. A résztvevők értékelése: Fontos, hogy a programba nem csak bekerülni kihívás, de a bent maradáshoz is komoly erőfeszítéseket kell tenniük a résztvevőknek. Minél többféle módon értékeljük a munkatársakat, annál valószínűbb, hogy teljes képet kapunk, és megfelelő visszajelzést nyújthatunk a résztvevők számára. Ennek módszere lehet:
    • Kompetencia visszamérés kérdőívvel
    • 3 havonta vezetői értékelés
    • Tréningprogramba épített visszamérés
    • Projektmunkák értékelése
  5. A résztvevők „kiteljesedésének” biztosítása: Gyakran ez az a pont, ahol megbukik egy tehetségprogram, ugyanis miután a résztvevők befejezik a komplex fejlesztési folyamatot, nincs számukra előrelépési lehetőség. Éppen ezért fontos, hogy a szervezet a ranglétrán való előrejutáson kívül is képes legyen más lehetőségeket biztosítani a sikeresen végzők számára. A következő lehetőségeket érdemes számba venni: munkakörbővítés, rotálás, bérfejlesztés, belső stratégia tanácsadói szerep, komplex vállalati folyamatokat érintő projektek menedzselése, lehetőség biztosítása anyavállalati tapasztalatszerzésre (multinacionális cégek esetén), stb..

© Copyright - Dualfocus